Behunyom szemem, mert kavarognak bennem az érzelmek, az illatok és a látnivalók. Szeretem nézni a tájat, ahogyan futnak a házak, fák, a tájak, egyik a másikat felváltva, de egy idő után már kavarog a gyomrom, és minden bajom előjön. Istenem, mennyit utazom, már igazán…