Ima

Mindennap azzal ébredek fel, hogy érzem magamban a hiányodat. Ma azonban eldöntöttem, hogy nem a hiányra, hanem a VAN-ra koncentrálok. Elgondolkoztam azon, hogy milyen türelmetlen is tudok lenni. Pedig Isten segít rajtam, Isten itt van a mindennapjaimban. De nekem nem elég. Ha nem foghatom meg, ha csak nem érinthetem meg, akkor kétségek gyötörnek. Megértem Okoskám kétségeit, hiszen én is nagyon sokszor átestem már rajta. Volt idő, hogy megtagadtam Istent, volt idő, hogy nem akartam még rá se gondolni. Bolyongtam céltalanul nélküle, de nyugtomat nem leltem. Annyi szomorúságot tapasztalok meg nap, mint nap, annyi boldogtalan családi éltet, és azt látom, hogy mindegyikből hiányzik az Isten. Csak a szentháromságban lehet boldognak lenni. Egyszer egy barátnőm azt mondta, hogy az igazi boldog házasság titka abban ál, hogy nem ketten vannak, hanem hárman. Az Isten, a nő és a férfi. És akkor, amikor a nő és a férfi vitázik, akkor Isten az, aki gyöngéden átemeli őket a hoppon, aki összetartja őket. Nálunk mindig ott volt az Isten, de talán csak úgy vendégségben, vagy mint egy bútordarab, félretéve az egyik sarokba, és csak külön-külön fohászkodtunk hozzá. Mert hiába volt ott az Isten, ha szavait nem hallottuk, hiába mentünk vasárnap misére, ha hazajövet már külön utakon jártunk. Nem, nem vádolom már őt, tudom, hogy én is hibáztam. De már magamat sem vádolom. Ugyanaz a barátnő mondta volt egyszer nekem, hogy a jó házassághoz három dolog kell. A bizalom, a humor és a szeretet. Nálunk azt hiszem a harmadik hiányzott.

Kérlek Uram, taníts meg engem szívből imádkozni.

Kérlek, add, hogy ne a hiányra, hanem a bőségre gondoljak, Ne azt lássam, ami hiányzik az életemből, hanem azt, ami benne van.

Kérlek Uram, adj nekem türelmet, különösen a gyermekeimmel szembe. Add, hogy hinni tudjak abba, hogy csodálatosak és jók, és hogy minden jóra fordul.

Köszönöm Uram, hogy mindennap velem vagy.

Köszönöm, hogy segítesz gondjaimban, hogy érzem a támaszodat.

Köszönöm, hogy egészséget adsz nekem és a családomnak.

Köszönöm, hogy kivetted a haragot a szívemből.

Köszönöm, hogy meg tudtam bocsátani Anyámnak és a volt férjemnek.

Köszönöm Uram, amiért olyannak teremtettél, amilyen vagyok.