Azt mondjuk, hogy modern korban élünk? Mégis csak borzasztó, hogy a múlti cégek úgy babrálnak ki velünk fogyasztókkal, ahogyan csak akarnak, mert minket senki és semmi nem véd meg. Ott vannak például az abonamentes dolgok. Ha megkötsz egy abonamentet, akkor a szögre ütött dolog, ha tetszik, ha nem azt végig kell vinni ameddig, szól az abonament, vagyis a szerződés. Kötöttem másfél évvel ezelőtt egy szerződést az Orange-el. Internetes szerződés, kaptam egy kicsi laptopot 65o lejért, amikor a teljes ára kb. 11oo lej lett volna. Másfél éve fizetem a 15 eurós internet szolgáltatást, amiért majdnem, hogy semmit nem kapok, mert olyan lassú és szar a szolgáltatás, hogy azt elmondani sem tudom. A laptop árát már nagyon sokszor kifizettem, de még nyolc hónapig nem mondhatom fel a szolgáltatást, mert ha nem ki kell fizetnem a hátralevő hónapokat. Mi ez, ha nem kizsákmányolás. Miért kellene kifizetnem azt, amit el sem használtam? Miért kellene akkor is igényben vegyek egy szolgáltatást, ha az nem megfelelő nekem? Egyszóval hol van a fogyasztói védelem? Megmondom. Sehol. Tanulság ebből, hogy amikor lejár a nyolc hónap még a nevét is elfelejtsem a szolgáltatónak. Át fogok állni még a telefonnal is kártyává. Ha van, pénzem veszek percet, ha nincs, nem veszek. És kész. Ugyanez van a tévével, az internettel és általában mindennel. Nekem, mint fogyasztónak kötelességem fizetni, de nekik, mint szolgáltatóknak nem kötelességük engem kielégíteni megfelelő minőséggel. Ha valaki tud jobbat vagy tanácsot, csak mondja ki, mert én nagyon szeretnék már ezen változtatni. Ha másképpen nem, akkor azzal, hogy amit csak lehet, mindent vissza fogok mondani. Szerződésmentes világot akarok magamnak.
