Nagy bajban vagyok. És, nincs akinek, elmondjam, elmondom neked, pedig tudom, te sem segíthetsz. Okoska megint csinált valami rosszat. Rossz társaságba került, és kért tőlük 5 lejt, úgy hogy majd 1o lejt ad meg helyette. A gyereknek nincsen pénze. Én nem adok, amióta megtudtam, hogy cigarettázott, és nem tudom, honnan gondolta, hogy majd megadja azt 1o lejt. Itt járt egy gyerek, azt hittem rendes, hiszen ismerem a nagyanyját, valamikor együtt jártunk piacozni, és kiderült róla, hogy füvezik, és még árulja is. Az most azt mondta nekem, hogy Okoska 35 lejjel tartozik. Hihetetlen micsoda szemét tud lenni ezen a városon. Hova fajultak el ezek a gyerekek. Alig 15 évesen már ilyen dolgokkal foglalkoznak.
- Mit csodálkozol Anya, hiszen a saját anyjától ellopott négyezer eurót és elköltötte.
–mondta nekem Kincsem
Nem hiszem el, hogy ezek történnek. Istenem mit tegyek? Annyit imádkozom, hogy valahogy adjon nekem valami jó tanácsot. Mit tegyek? El akartam menni a rendőrségre, de attól félek a fiamat is, kicsapják akkor az iskolából. Meg aztán félek én is. Engem is leüthetnek egy nap csak úgy. Soha nem volt dolgom ilyen emberekkel, miért kell, most ezt megérjem. A múltkor is csapatostól jöttek az ajtómra, elkergettem őket, azt mondtam, többet nem akarom meglátni őket itt. Okoska ki volt ma akadva, amikor azt mondtam neki, hogy nem megy ki sehová. Azt mondta, megölik, ha nem viszi a pénzt nekik. Mintha az ördöggel cimborálna. Hová vigyem el? Mit tegyek? Kitől kérjek segítséget, nem tudom. Itt állok a vizsgákkal a nyakamban, és most jön ez. Nem tudok tanulni se. Mondja meg valaki, valaki mondja meg, miért olyan nehéz anyának lenni? Nem elég szeretni őket, nem elég, hogy öltöztetem, rendezem, most ezzel kell, szembenézzek, hogy a fiam rossz útra indult, és én nem tudok segíteni rajta. Annyi szomorúság van a lelkemben. Valaki, valaki segítsen nekem!
Elment a nagyfiammal és kifizették a pénz. Én eldöntöttem, hogy nem fogok rettegni senkitől, nemhogy valami szaros gyerekektől. Elmegyek az igazgatóhoz, és elmondom neki az egész esetet. Amikor Okoska meghallotta el kezdett sírni.
- Engem nem szeret senki, ott is csak engem kiáltanak ki hibásnak.
Meg akartam vigasztalni de nem tudtam. Ma teljesen kiütött ez a gyerek. Tudom, hogy én sem voltam a helyzet magaslatán. Ideges vagyok, mert nyakamon a vizsgák, és akkor jön ő, és nem tudom holnap megint mi fog történni vele. Vele csak úgy történnek a dolgok. Már sokszor gondoltam arra, hogy valami nyugtatókat kell, beszedjek, mert egyszerűen nem bírom már idegileg ezt a sok stresszt. De utálom a gyógyszereket, mindig is utáltam, és Okoska is így van ezzel. Valamit ki kell találjak. Csak az ima segít, és a meditálás. Miért, vajon miért történnek meg ezek a dolgok velem.
- Gyere, üljünk le beszélgetni-, mondtam Okoskának. –meséld el mi az, ami bántja a lelked?
- Engem senki nem szeret Anya, most már te is utálsz, hiszen olyan rossz vagyok. Látod, apa is azt mondta, hogy annak örvend, hogy megszabadult tőlem. Neki is csak a terhére vagyok.
Szerettem volna azt mondani, hogy nem igaz, hogy ez nem így van, de sajnos így van. Sokszor hallottam, amikor azt mondta, hogy elege van belőle, és én is, amikor annyira kihoz a sodromból, hozzávágtam, hogy nem szeretem, ahogyan viselkedik, és hogy őt sem szeretem. De mit tegyek? Nem vagyok se szent, sem Isten. Csak egy egyszerű anya vagyok, aki próbálja felnevelni a kamaszodó gyermekeit, aki mindennap úgy kell fel, hogy a legjobb belátása szerint cselekszik. És mégis. Mért olyan nehéz anyának lenni?
