Az élet egy örökös harc. Mindenért meg kell küzdeni. Folytonos várakozás, vágyakozás, valami elérhetetlen után. Aztán jönnek a nagy pofára esések, és egyre mélyebbre kerülsz. Meguntam. Meguntam, azt, hogy folyton csak harcolok, meguntam azt, hogy küszködjek. Mindent meguntam. Nem akarok lassan már semmit, csak csendet és békességet magam körül. Lehet, hogy meghalni kéne? Mostanában nagyon rám jár a rúd. Tudtam, hogy nem lesz egyszerű, tudtam, hogy sok nehézség vár rám, de arra nem gondoltam, hogy elfogy a türelmem és az erőm. Lassan úgy érzem, feladom. Semmit sem akarok, csak békét magam körül. Nem érdekel senki és semmi, csak legyen már vége. Lent vagyok a gödör alján, úgy érzem, innen már csak felfelé vezethet az út, erre beomlik alattam a föld, és én még mélyebbre kerülök. Unom már nagyon.