Jól vagyok, de tényleg. Nem gondolok már az elmúlt évre, és úgy érzem ez az év több jót és szépet hoz számomra mint a tavalyi év. A munkám is egészen jól kezdett alakulni. A bankban szeretnek, meg vannak elégedve velem, itthon már telitett vagyok, többet nem vállalok, mert akkor nem fogom bírni. Ha így haladok, akkor anyagilag is lassan rendeződik. Pasim is van, aki egyszerre haver, barát és szerető. Közös megegyezés alapján eldöntöttük, hogy nagyon jól megvagyunk, de nem teszünk ígéreteket, amiket esetleg később megbánnánk. Jól érzem magam vele, amikor együtt vagyunk, szeretem, ahogyan gondolkozik, és úgy érzem, én sem vagyok neki közömbös.

-Jó nő vagy.

És ehhez hasonló bókokat kaptam tőle, ami, hát egyezzünk meg, jól is esett.

Úgy érzem, hogy pontosan minden úgy van jól, ahogy van. Amikor ott lesz az ideje akkor, még a szerelem is beköszön az életemben. De ha esetleg elmarad, már az sem bánt annyira, hiszen egészen jól el vagyok. Okoska még nincsen jól. Még a maga útját járja, uralkodik rajtam, néha nagyon megríkat. Csúnyán viselkedik és csúnyán is beszél velem. Néha úgy nézek rá, mint egy idegen emberre. Ki ez? Ki ez az emberke, aki azt hiszi, hogy érte van a Világ, hogy körülötte forog minden?

De én magamat csak erősítem. Nem vallom kudarcnak, az, hogy ő ilyen. A körülmények adták, vagy a sors akarta, hogy ő ilyen legyen, nem tudom?

Hapi azt mondta, hogy baj van. Nagy baj van, mert a két agyfélteke között nincsen megfelelő kapcsolat. Igen, én is azt hiszem. Sajnos én még szomorúbbnak látom a valóságot.

Az én fiamban nincsen felelősség tudat. Egyszerűen magasról leszarja a társadalmi szabályokat. Csak azt nem veszi észre, hogy ha továbbra is így viselkedik, a társadalom is magasról le fogja őt szarni.

14 éves, de néha úgy viselkedik, mint egy 5 éves. Nem tudom, mit tegyek? Az apja már egyáltalán nem törődik vele, és rajtam csattan minden. Úgy beszél, velem mintha én a kapcája lennék. Ezt én nem fogom sokáig neki tűrni. Néha úgy érzem, már nem tudom szeretni. Mérges vagyok rá, nagyon mérges. De ettől eltekintve jól vagyok. Nem fogom engedni, hogy senki letörjön engem. Ha az én keresztem ez kell, legyen, hogy egy ilyen kis szörnyeteg fiam van, akkor én ezt is elfogadom.

Imádkozom Istenhez, hogy fordítsa a szívem úgy, hogy nagyon tudjam szeretni azt a gyerekem, aki mindennap, átkoz és csúnyán beszél velem. Nem nehéz szeretni valakit, aki jó, aki kedves, aki minket is viszont szeret. Nehéz azt szeretni, akitől csak rosszat és gyűlöletet kapsz, aki mindennap a lelkedbe túr, aki naponta leszívja az energiádat, mert egyszerűen képtelen más lenni. Beteg az én gyermekem, beteg a lelke és én annyira tehetetlen vagyok vele szembe.

De azért is jól vagyok. Ez az év számomra a gyógyulás éve. Ebben az évben mindkettőnk, sőt mindhármunk lelke gyógyulni fog. Kincsemről keveset beszélek, mert ő a jó gyermek, de ő is sokat szenvedett, és még most is szenved, csak ő másképpen viszonyul mindenhez. Kincsem az, akiben örömöm telik