Egész nap nem voltam ki, csak a reggel, s akkor is csak bevásárolni. A hétvégék már csak így telnek el, jeltelenül, teszem a dolgom, egy kicsit még alszom is, de semmi különleges. A takarítás, főzés, mosás, teregetés, majd összeszedni és újból és újból. Mindennap kigondolni, mit főzni, bevásárolni, számlákat fizetni. Kicsit kezd unalmassá válni, de hát ez van. Este, amikor kimentem, mert elfogyott az olaj, sűrűn szemerkélt a hó. Szeretem a telet, szeretem, ha hull a hó. Mégis elfogott a szomorúság. Nem vagy itt velem. Elképzeltem hogyan lépkednénk egymás mellett a hóba. Fognád a kezem és sokkal szebb lenne minden. Hiányzol nagyon. Mindennap gondolok rád. Bár nem vagy itt fizikálisan velem, érezlek. Néha azon kapom magam, hogy beszélgetek veled. Olyan rövid ez az élet, szeretnék minden percet veled lenni. Istenem, Istenem hol vagy?