Hát igen, ahogy lenni szokott, ma újra vasárnap és én szükségét érzem annak, hogy írjak neked. Hét közben is szoktam hozzád beszélgetni, de olyankor nincs időm írni, olyan gyorsan elmúlik az a pár óra, hogy észre se veszem. Tanulok, mindig csak tanulok, bár nem vagyok megelégedve magammal, néha úrrá lesz rajtam a lustaságom. Ezt, hogy kicsit küszöböljem, vagy pótoljam, kitaláltam, hogy felveszek egy bizonyos hanganyagot és már munkába menet-jövet is azokat a kis hangfelvételeket hallgatom. Az elején furcsa volt a saját hangomat visszahallgatni. Tudtad, hogy a saját hangunkat a belső hallásunkkal halljuk, míg másokat a fülünkkel. Nos amikor kívülről hallom a saját hangomat, olyan, mintha valaki mást hallanék, mintha nem is az én hangom lenne. Most már kezdtem megszokni, de bevallom az elején nehezen ment elfogadni, hogy olyan macska hangom van.

Mi történt velem egész héten?

Okoska addig cirkuszolt, odahaza amíg az apja odaadta neki a hüttőszekrényemet. Ezzel törlesztette egy régebbi, vagy újabb ( ki tudja, de már nem is érdekel) adóságát.

Eldöntöttem, hogy bármi is történjen, nem engedem többet, vagy legalábbis megpróbálom távol tartani magam attól, hogy érzelmileg befolyásolható legyek. Elfogadtam azt, hogy az én drága kicsi fiam egy önző teremtés, aki csak azzal törődik, mi jó neki. Az én Okoskám kissé buta is, mert néha még magának is árt azzal, ahogy gondolkodik és viselkedik.

A nagyfiam is néha nagyon önző tud lenni, ha hívom, néha úgy le tud rázni, hogy pikk- pakk észre se veszem, s már le van téve a telefon. Hát igen neki kerek az élete, rám már nincs olyan nagy szüksége. Van egy édes kis barátnője és készülnek külföldre, szóval lassan minden sínre kerül.

És én? Sokat vagyok egyedül, sokat elmélkedem, próbálok meditálni, még mindig sikertelenül. Ma az jutott eszembe, hogy a férfiak azért tudnak jobban meditálni a nőknél, mert ők amúgy is csak mindig egy dologra gondolnak. Meditáció alatt azt az egy dolgot kikapcsolják és marad a nagy semmi. És már készen is van. De mi nők? Jaj, ez nem olyan egyszerű, zzzz egyszerre száz gondolat pereg az agyunkban, van, ami teljes mondatban van, ami csak képben vagy illatban, vagy akár homályos érzetben, de akár egy gomolyag zizeg, pereg mindenféle gondolat rajtunk keresztül. Ok leülök meditálni és kikapcsolom az egyik gondolatomat, de mit csináljak a többi 99 el a háttérből? Szóval én már tudom, amikor azt mondom, hogy meditálok, az csak azt jelenti, hogy leülök pár percre és utána még idegesebben állok fel, mert hirtelen minden gondolatom nagyon fontos lesz.

Nemsokára karácsony van. Dolgozni fogunk alig lesz két napunk, vagy három. Mostanában sokszor gondolok életem legszebb karácsonyaira.  Akkor nem tudtam, hogy azok, de ma már nagy szeretettel gondolok vissza rájuk.  Kicsi koromban az tette az ünnepeket széppé, varázslatossá, hogy előre hetekkel, napokkal, készültünk a karácsonyra. Szegények voltunk, ami mostani szememmel áldás volt, hiszen a karácsonyi díszeket és a cukorkát mi magunk készítettük házilag esténként. Ilyenkor nagyokat beszélgettünk, nevettünk és boldogok voltunk. Egy öregasszony, meg egy gyerek.