Úgy telnek a hetek, hogy már követni se tudom őket. Úgy érzem, mintha felgyorsult volna a Világ. Nem tudom, miért van ez? Eltervezem, hogy mit kell, megtegyek, és úgy elrohan az idő, hogy jó esetben a felét, ha megoldom. Akkor ez azt jelenti, hogy rendetlen vagyok, vagy szórakozott, vagy meguntam az életem, vagy, vagy, vagy?

Azt mondják, akkor telik gyorsan az idő, ha jól érzed magad, ha boldog vagy. Én nem szomorkodom, de azt sem állíthatom, hogy az örömtől repdesek. Nincs aminek, örvendezzek. Ha nincsen gond, és baj, már az is egy öröm. Mégis rohan az idő. Egyre csak rohan és én, még mindig egyedül vagyok. Sírni szeretnék, de már a könnyeim is elapadtak. Megígértem magamnak, hogy többet nem sírok, megígértem magamnak, hogy ezután csak boldog leszek.

I’m happy, I’m very, very, verrrrrrryyyyy haaaaaapppppy