-Szeretném megfogni a kezét, és soha többé el nem engedni. Szeretném elmondani neki, hogy még mindig szeretem, és adnék még egy esélyt neki, csak kérnie kellene.
-De honnan tudod, hogy ő akarja-e?
-Hát éppen ez, hogy nem tudom. Ha tudnám, én mennék eléje. De nem tudom.
-Mi történne akkor, ha neki már nem jutsz eszébe? Ha ő már régen elfelejtett?
-Hát akkor nagyon rosszul érezném magam.
-Megéri kockáztatnod?
-Nem tudom.
-Szerintem, ha ő még érezne valamit, régen jelentkezett volna. Nem az a típus, aki feladja egy könnyen. Szerintem tényleg elfelejtett.
-Igen, úgy érzem én is.
Klárika nem rossz lány, csak nagyon naiv. Még mindig reménykedik, pedig már semmi remény. Klárika nem rossz lány, csak kicsit butácska. De nagy a szíve.
