265. ne raboljuk egymás idejét...
2011. szeptember 29. írta: anyacska7

265. ne raboljuk egymás idejét...

Érdekes fordulatokat tud venni az élet. Olyan az egész, mint egy nagy forgó kerék. Egyszer lent, egyszer fent, tudni kell alkalmazkodni. Munkát kerestem, kértem Istent, hogy segítsen, és akire nem is számítottam, az segített. Egy biztosító társaságnál kezdtem dolgozni. Hát nem egyszerű, de mivel, hogy szükségem van a pénzre időt adtam magamnak. Azt mondtam, ez is egy munka. Én, aki soha nem állhattam a biztosító ügynököket, most ott dolgozom én is, egy vagyok közülük. Arra jöttem rá, hogy ez is hasonlít a tanításhoz. Emberekkel dolgozom, és tanulnom kell folytonosan.

Felhívtam ma Bizsut. Amikor mondtam, hogy szeretném elhívni egy tíz percre, hamar lerázott. Nem is az zavart, mert benne van a pakliba, van, aki tisztán azt mondja, ne haragudj, de egyáltalán nem érdekel, és akkor azt nem is zavarom tovább.

Ami azonban nagyon zavart, az, amit mondott.

-         Nem érdekel, kérlek, ne raboljuk egymás idejét!

Szóval Bizsu már annyira magas és elfoglalt üzletember lett, hogy én csak rabolnám az idejét. Pedig valamikor egymás mellett piacoltunk, sőt egymással is üzleteltünk, és valamikor egyenrangúaknak hittem magunkat, persze, ha nem vagyok sznob, bár, most ez esetben szeretnék az lenni, hiszen mondhatnám, hogy ugyan nekem nincsen az a pénzem, ami neki, de van egy rakás iskolám, ami neki nincs.

De, amint már mondtam, én soha nem innen indulok ki. Nekem minden ember az szerint értékelhető, hogy mennyire ügyes, és Bizsu ő sokra vitte. De mondhatta volna, hogy ne haragudj, nagyon elfoglalt vagyok. Lehet, hogy nem szándékos volt, lehet, hogy nem is gondolja, mennyire sértő tudott lenni.

Hát nagyon feldühített. Nem fogom zavarni egyelőre, de, és bár nem vagyok bosszúálló, azért szeretném az úrfit valamivel megleckéztetni. Ami késik, nem múlik.

Azonban az első lecke, aki biztosításokkal foglalkozik, az meg kel szokja, hogy nem mindenütt várják tárt karokkal.

Azért nem vagyok szomorú, sőt egyenesen kezdem szeretni ezt a munkát. Lehetőséget látok benne, és ha a viszonyom a főnökasszonnyal továbbra is ilyen jól alakul, akkor minden a legnagyobb rendben fog lenni. Még tanulok, még próbaidőben vagyok, de próbálok mindent a forgató könyv szerint csinálni.

Ez van.

A bejegyzés trackback címe:

https://segitseganyavagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr613265889

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása