Munkában vagyok. Röviden írok, mert rég nem írtam semmit. Ez nem jelenti azt, hogy nem történt velem semmi. Nagyon sok dolog, esemény van, amiről beszámolhatnék, nem is tudom, hol kezdjem?
Van munkahelyem, ami örömmel tölt el. Egy bankban dolgozom, mint biztosító ügynök. Ez jó is meg rossz is. A jó az, hogy elég rugalmas időbeosztásom van, akkor megyek, és akkor jövök, amikor akarok. Ok, hogy szólok, mert úgy illik, hogy a főnöknőnek szóljak, de elég szabad programom van. A fizetés is teljesítmény arányában van, ami nem is rossz, mert így arra hajtok, hogy minél többet dolgozzak, hiszen szükségem van a pénzre. A pénz az jó, szeretem a pénzt, mert az egy eszköz, ami közelebb visz a céljaimhoz.
A rossz az, hogy nincsen munkakönyv, és ezért, bármennyire is jól menjen, mégiscsak vissza fogok menni a tanügybe. Ott legalább van munkakönyv és lehetőség arra, hogy felfelé fejlődjek.
Elvállaltam a népszámlálást, mert az is egy kicsi plusz pénz, és most minden számít.
Okoskám és Kincsem? Hát igen, mindennap történik velük valami, különösen Okoskámmal. Okos és szép gyerek, nagyon megnőtt ebben az évben, már akkora, mint én, lassan én leszek a legkisebb a családban. A gondom azonban az, hogy még mindig nem alakultak a dolgok, úgy ahogyan szeretném. Ő a lázadó gyerek. Azzal nincs is gond, hogy lázzad, de azzal már igen, hogy semmit nem hajlandó tenni. Néha elnézem neki, nem szólok, mert Hapi is azt mondta, hagyjam, de van, amikor nagyon dühös vagyok rá, és úgy érzem, jogosan vagyok dühös.
Próbálok türelmes lenni, próbálok nyugodtan maradni, amikor hisztizik, csapkod, de azért a nemtetszésemet kifejezem. Nem megalázkodom, hanem egyszerűen nyugodtan maradok. Néha azonban nagyon fel tud dühíteni. Olyankor meg tudnám ölni, annyira idegesít. Nagy próbatétel nekem ez a fiú. Szeretem nagyon, mindkét gyermekemet nagyon szeretem, de néha sok nekem is.
Hogyan tudnám megtanítani őt a rendre? Hogy megértse végre, hogy maga körül rendet rakjon. Hogyan tudom megértetni vele, hogy tanulnia kell. Ahhoz, hogy az életben érvényesüljön, tanulnia kell. Okos, nagyon okos, de ha nem tanul, olyan mintha elásná magát. Az Isten adott neki talentumot, de azt ő kel úgy gyümölcsöztesse, hogy a javára szolgáljon. Sokszor elmondtam ezt neki, de mintha a falaknak beszélnék. Hapi azt mondja, hogy én vagyok a kritikus szülő. Lehet, hogy igaza van. Kíváncsi vagyok rá, hogy milyen tanácsot fog adni, amikor azt kérdem majd, hogyan neveljem másképpen a fiam? Megígérte, hogy segíteni fog, és én nagyon reménykedem benne. Egyetlen reménységem maradt. Amikor nagyon dühös voltam
