Sehol se talállak, pedig mindenütt kerestelek már. Kerestelek a társkeresőn, kerestelek az Interneten, a városban megyek az úton és nézem, tágra nyílt szemekkel bámulok bele a férfiszemekbe (szemüvegem alatt) hátha rád találok. Kerestelek már az álmaimban is, nyugtalan vagyok, mert múlik az idő, és én sehol se talállak, sehol se talállak. Van vonzás törvénye, folyton rád gondolok, mégis még nem vonzottalak be. Húzom a kötelet, húzom, de nem találom a végét. Lehetne bársonyos minden éjszaka. Addig gyere, amíg a bőröm puha és vonzó, addig gyere, míg kíván a testem, addig gyere, hol vagy???
Ó Istenem, mekkora nagy marhaság ez az ÉLET!!!
Most mond meg? Miért vagyok ennyire béna?