Fáradt voltam, egésznap stresszeltem magam a szalonban. Az igazgatónő ki van bukva rám, mert a múltkor nem segítettem neki. Jobban mondva, nem végeztem el helyette a munkát, amit rá bíztak. Így aztán őt letolták, ő meg rajtam feni a fogait. Nem kellene, eldramatizáljam,…

 Kapcsolatok, emberek, fájó és boldog, öröm és sírás. Emberek, arcok, szavak, hozzám simuló szavak, amik néha vigasztalnak, máskor meg belém hasítnak.Ez az én életem, küzdelmekkel, harccal, nevetéssel, bánattal teli élet.A Te életed milyen? Nem hasonlít az enyémre? Talán…

 Apáról akarok beszélni, szeretnék. Apáról, aki az életem során annyi mindent jelentett, jelenthetett volna, aki a gyermekkorom árnyékában mindig ott volt, egy kis reménnyel átfűzve, akiről csupa jó és szép dolgokat képzeltem, és aki soha nem érkezett el hozzám.Pedig…

 Szürke, koszos város, mégis az enyém. Ott élek, ott kell a nap számomra mindennap, ott nyugszik le. Én meg csak várom, hogy egyszer majd felnövők. Az egész gyermekkorom egy állandó várakozás volt. Vártam a csodát, hogy egyszer majd eljön értem is valaki, akinek nagyon fontos…

 Az első csók, hmm, azt nem lehet elfelejteni. Hogy most mért is nosztalgiázok?Talán, mert az évek során megtanultam minden kis örömet, minden kis élményt megőrizni, értékelni, örvendeni neki. Talán, mert soha nem múlt el az az érzés, és még azóta is várom, hogy egyszer…

 Mesélek, neked mesélek, és ha elolvasod a gondolataim, a tied is lehet. Neked adom ingyen. Nem kérek cserében semmit. Még azt sem, hogy szeressél. Azt nem lehet kérni, bármi mást, de azt nem, és nekem nem kell a Bármimás.Csak magamról tudok beszélni, csak a saját…